Történet

Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete az 1890-es évek közepén épült az akkori Kerepesi, a mai Rákóczi úton. Egyes források az 1893-as évet jelölik meg az építkezés kezdeteként, mások 1895-öt, az azonban biztos, hogy mulatónak, azaz korabeli kifejezéssel élve „orfeumnak” épült.

Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmahl Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb mór stílusú épülete.

Az orfeum Oroszi Antal vezetésével, Oroszi Caprice néven működött 1896 októbere és 1898 májusa között. Az első vetítésekre ebben az időszakban, a zenés-táncos műsor részeként került sor az épületben. Oroszi vállalkozása azonban kérészéletűnek bizonyult. Rövid átmeneti időszak után, 1899 őszén az Uránia Tudományos Színház költözött az épületbe.

A XIX. század második felében világszerte tért hódított a felnőttek művelődését célzó szabad tanítás gondolata és mozgalma. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakult az Uránia Tudományos Társaság, mely a tudomány népszerűsítését tűzte zászlajára, és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére. 

Bővebb információ: "Vetített képes előadások" (Munkácsy Gyula, Bogdán Melinda)

Az 1899 novemberében megnyílt Uránia Tudományos Színház műsora nemcsak azért volt népszerű, mert a kor neves tudósai, írói és újságírói szerepeltek benne, hanem mert a legkülönfélébb témákban meghirdetett előadásokat - például úti beszámolókat - látványos formában adták elő: a mondottakat diorámákkal, diaképekkel és a korban még újdonságnak számító filmekkel illusztrálták. Az első egyperces filmtekercseket - 1900-ban - még külföldről szerezte be az intézmény, de hamarosan megindult a házon belüli filmgyártás is.

Az Uránia neve elválaszthatatlan A táncztól, ez lett a címe ugyanis az első magyar mozgóképnek, melynek jeleneteit az Uránia Tudományos Színház tetőteraszán rögzítette Zitkovszky Béla fényképész. A Pekár Gyula tánctörténeti előadásának illusztrációjaként leforgatott 24 filmecskén többek között Blaha Lujza, Márkus Emília, Fedák Sári és a budapesti Operaház balerinái jelentek meg és járták el a legismertebb táncokat az ókortól napjainkig. A magyar filmtörténet nagy szomorúságára a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról és a színlap.

Az Uránia-beli tudományos-ismeretterjesztő előadások népszerűségét jelzi, hogy Karinthy Frigyes is megörökítette az Így írtok tiben, az írás címe: A bőr, „alcím: tudományos előadás három részben, 114 színesen vetített képpel és 18 mozgófényképpel”. Sokat idézett mondása e humoreszknek: „Már a régi görögöknél találjuk a bőrt...”

1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tért át, a tudományos előadások délutánra szorultak, majd idővel teljesen megszűntek.

1930-ban új korszak nyílt az Uránia történetében. A mozi üzemeltetését a német UFA Filmgyár vette át, és az intézmény ezután főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel. A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, mely természetesen a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be. Később az épület újra visszakerült magyar tulajdonba, s a főváros kedvelt mozija lett.

A kulturális kormányzat 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet. A 425 fős díszterem alatt ekkor két 60 fős kamaratermet is kialakítottak az Uránia épületében. E termeket később filmtörténetünk két legendás alakjáról, Fábri Zoltán filmrendezőről és a színészóriás Csortos Gyuláról nevezték el.
Sor került a dísztermi páholyok helyreállítására is, ezek azóta az egyetemes és a magyar filmtörténet klasszikus alkotásainak nevét viselik. Így kapott örök helyet az épületben a Hyppolit, A nagy ábránd, az Aranyláz, a Casablanca, a Kék angyal, a Meseautó, a Körhinta és természetesen A táncz – utóbbi a legszebb, a középső díszpáholynak kölcsönzi a nevét.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2006-ban a kiemelkedő műemléki helyreállításért megkapta az Európai Unió műemlékvédelmi díját, az Europa Nostra-díjat. Budapest legszebb mozija ma ismét a film és moziszerető közönség otthona, filmfesztiválok, díszbemutatók és más rangos filmszakmai események helyszíne.

2005 februárjától 2015 márciusáig az intézmény igazgatói posztját Bakos Edit töltötte be, 2015 márciusától az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezetője Elekes Botond.

Maszkviselés és egyéb járványügyi intézkedések

Hírlevél feliratkozás

Az Uránia heti moziműsora

Uránia Nemzeti Filmszínház Online

Az Ismeretlen Uránia - kötet

 

Színház Tele Vízióval 2021.

 Itáliai utazás 2019/2020

 Összhang - vetítéssorozat akadálymentesített magyar felirattal. 2019. Ősz

Uránia Aranykönyv

MMA

Hívjon minket +36 1 486-3400 Főoldal Az oldal tetejére

Pénztárnyitás és Emeleti kávézó: Az első előadás előtt 30 perccel.
Pénztárzárás: az utolsó előadás kezdetét követően 15 perccel.

© Uránia Nemzeti Filmszínház

1088 Budapest, Rákóczi út 21.

megközelítés
jegyinformáció
írjon nekünk!
közérdekű adatok
sajtó
Adatvédelmi tájékoztató